Európában egy ilyen politikai fordulat nem számít annyira meglepőnek, a modern Szlovákiának is van ilyennel tapasztalata. Viszont a skandináv ország modern, demokratikus történelmében először buktatott meg kormányt a svéd Riksdag.
Svédországban legutóbb 2018. szeptemberében tartottak választásokat, és több hónapig tartott, mire meg tudott állapodni a választásokon győztes Stefan Löfven vezette Szociáldemokrata párt és koalíciós partnere a Zöldek a Centrumpárttal és a Liberálisokkal arról, hogy kívülről támogassák a koalíciót.
A két liberális párt tehát nem kötött koalíciót, hanem az elmúlt két és fél évben kívülről támogatta Löfven szociáldemokrata-zöld koalíciós kormányát. A támogatásuknak azonban a liberálisok megkérték az árát: egy 73 pontos megállapodásban rögzítették a négypárti megállapodást.
Ez a megállapodás a lakáspiacot is érintette, nem utolsósorban biztosítva az alacsony ingatlanárakat. Viszont ugyanebből az okból kifolyólag új bérlakás is kevesebb épül, mert egyszerűen nem éri meg a befektetést. A vita ekörül a kérdés körül robbant ki, a Balpárt ugyanis nemhajlandó belemenni még egy részleges bérlakáspiaci liberalizációba sem, holott ez megoldaná a lakhatási problémát, igaz így viszont nagyobb mozgásteret kapnának az ingatlantulajdonosok az árképzésben.
Előrehozott választás vár Svédországra? Garam Katalint, rádiónk skandináv tudósítóját, Kőváry Sólymos Karin kérdezte a Pátria Reggeli című műsorában.
0623 Garam Katalin Máte problém s prehrávaním? Nahláste nám chybu v prehrávači.
