Az európai légtérbe tévedő ismeretlen drónok már nemcsak katonai-technológiai kérdést vetnek fel, hanem politikai és szövetségi szintű döntéskényszert is.
Az elmúlt hónapokban egyre több drónincidens borzolja a kedélyeket a balti térségben és a NATO keleti szárnyán. Az érintett esetekben sokszor nem derül ki azonnal, ki indította az eszközt, mi térítette el az eredeti útvonalától, és szándékos provokációról vagy pusztán az ukrajnai háború véletlen mellékhatásáról van-e szó. Ez a bizonytalanság önmagában is stratégiai kockázatot jelent: a gyors reakciókényszer és az azonosíthatóság hiánya könnyen félreértéshez, eszkalációhoz vezethet.
A háttérben ott húzódik az orosz elektronikai hadviselés kérdése is: a GPS-jelzavarás ma már bevett eszköze a hibrid konfliktusnak, és hatékonyan képes eltéríteni, megzavarni nemcsak katonai, hanem polgári rendeltetésű drónokat is. Ukrajna eközben egyre távolabbi orosz célpontokat támad saját drónjaival – ennek mellékhatásai szükségszerűen megjelennek a szomszédos NATO-tagállamok légterében is.
A részletekről Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docensével beszélgetett Juhász László.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
