Az idei érettségi eredmények országosan viszonylag stabil képet mutatnak, de a számok mögött fontos kérdések maradnak nyitva. A magyar nyelv és irodalom országos átlaga a magyar iskolákban 53,9 százalék lett – ez az eredmény értékelhető stabilnak, ugyanakkor figyelmeztető jelként is. Érdekesség, hogy a magyar tannyelvű diákok szlovák nyelv és irodalomból jobb átlagot értek el, mint magyar nyelv és irodalomból. A jelenség magyarázata összetett: összefügghet az anyanyelvi oktatás módszertanával, a vizsgafeladatok jellegével és a diákok felkészítésének különbségeivel is. Az idei érettségi egyik legszembetűnőbb újdonsága az elektronikus vizsgázás volt, amely már nemcsak kísérleti ötlet, hanem sok iskola mindennapi tapasztalata lett. A digitális forma komoly szervezési és technikai kihívást jelentett – az iskolák közötti egyenlőtlenségek kockázata sem elhanyagolható, hiszen nem minden intézmény indult azonos technikai feltételekkel. A matematikát idén országosan a diákok nagyjából tizede választotta, ami önmagában is jelzésértékű adat a továbbtanulási szándékokról és a tantárggyal kapcsolatos önbizalomról. Az érettségi eredmények mellett a felvételik körül is nagy a feszültség: az új elektronikus jelentkezési rendszer hosszú várakozást okoz a diákoknak és szülőknek egyaránt. A hetekig tartó bizonytalanság pszichés terhet jelent, amelyre az iskolák jelenleg kevés konkrét segítséget tudnak nyújtani. A nagy kérdés most az, hogy hogyan lehet erősíteni a magyar iskolák teljesítményét, hogyan működik hosszabb távon az elektronikus érettségi, és hogyan lehet úgy modernizálni a felvételi rendszert, hogy a diákok és a szülők ne hetekig tartó bizonytalanságként éljék meg ezt az időszakot. Ezekről a témákról beszélgetett Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával Juhász László a csütörtöki Reggeliben.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
