A mai napon kezdetét veszi az ankarai kétnapos NATO-csúcstalálkozó, amelyre a szövetség tagállamainak vezetői mellett Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Szíria új elnöke is érkezik.
A NATO szövetsége az elmúlt évtizedek során a nemzetközi biztonsági rend megalapozó intézménye lett, ám az utóbbi évek geopolitikai fordulói – a Putyin-féle orosz agresszió, a kaukázusi és közel-keleti instabilitás, valamint az amerikai politikai irányzatok változása – újra felveti a szövetség stratégiai irányultságának és jövőjének kérdéseit.
Az ankárai csúcstalálkozó különleges jelentőséget kap annak fényében, hogy Trump visszatérése az amerikai elnökségbe új dinamikákat hozhat a transzatlanti kapcsolatokba, miközben Zelenszkij jelenlétét erősen motiválja Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának kérdése és a szövetség további katonai támogatásának biztosítása.
Szíria új vezetésének meghívása pedig a Közel-Keletre vonatkozó új szövetségi stratégia jelzéseként értelmezhető. Az agenda várhatóan a regionális biztonságpolitikai kihívások, a szövetség megerősítésének lehetőségei és a kollektív védelem jövője köré szerveződik majd.
A NATO-csúcsról és annak geopolitikai jelentőségéről Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanárával Bábel Ivett beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
