Tartós csapadékhiány és rendkívül alacsony vízállás jellemzi az idei nyarat Közép-Európában. Több tó vízszintje kritikus szintre süllyedt, a Dunán pedig a sekély víz miatt korlátozni kellett a hajóforgalmat, ami már a gazdaságban is érezhető problémákat okoz. Juhász László Bíró Tiborral, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetőjével arról beszélgetett a pénteki Reggeliben, mennyire számít rendkívülinek az idei helyzet, és valóban évek óta nem látott szárazságról van-e szó. Szóba került, mi vezethetett oda, hogy egyszerre alacsony a tavak és a Duna vízszintje is, mennyiben okolható ezért az időjárás és mennyiben az emberi tevékenység, illetve hogy a Velencei-tóhoz hasonló sekély tavak miért különösen sérülékenyek az ilyen száraz időszakokban. A beszélgetés kitért arra is, hogy egy-egy kiadós eső valóban megoldást jelentene-e, vagy ennél jóval hosszabb időre és több csapadékra lenne szükség, milyen gazdasági következményekkel járhat a dunai hajózás tartós korlátozása, és milyen, akár visszafordíthatatlan károkat okozhat az alacsony vízállás az élővilágban. Szóba került a klímaváltozás szerepe a szélsőséges helyzetek kialakulásában, az, hogy már egy új korszakról van-e szó vagy még mindig kivételes eseményről, milyen lépéseket tehetnek az önkormányzatok, a gazdálkodók és a lakosság a vízmegtartásért, és milyen nyarakra lehet számítani a következő tíz-húsz évben, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
