Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke szerdán letette az esküt az ország nyolcadik, a rendszerváltás utáni köztársasági elnökeként, Ágnes Forsthoffertől, a parlament elnökétől átvéve, aki ideiglenesen gyakorolta az elnöki hatalmat.
A Parlament augusztus 11-én, titkos szavazással, rendkívüli ülésen választotta meg a 73 éves jogtudóst. A Tisza Párt Bakát azután jelölte, hogy elődje, Sulyok Tamás mandátuma július 20-án megszűnt Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása alapján.
Az ellenzéki Fidesz-KDNP szövetség és a Mi Hazánk párt bojkottálta mind a szavazást, mind a beiktatást, illegitimnek nevezve a folyamatot. Beiktatási beszédében Baka az ország mély társadalmi polarizációját nevezte meg a legsürgetőbb kihívásként, mondván, hogy az igazságosságnak és az önmérsékletnek kéz a kézben kell járnia, és hogy az új Magyarországot nem szabad bosszúra építeni.
Baka korábban Magyarország első bírájaként dolgozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, a Fidesz-kormány 2011-ben pedig határidő előtt menesztette a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. Beiktatása egybeesett Magyar Péter miniszterelnök Tisza vezette kormánya első száz napjának végével, amely időszakot politikai eredmények és politikai válságok egyaránt jellemezték, amikor a kabinet megkezdte az új alkotmány előkészítését.
Az új államfő előtt álló kihívásokról és a Tisza-kormány eddigi teljesítményéről Galgóczi Eszterrel, a Forrás Társadalomkutató Intézet elemzőjével Tilajcsík Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
