Donald Trump népszerűségi mutatója 33 százalékra esett, ami jelenlegi ciklusának legalacsonyabb pontja, mivel az elnök a katonai műveletekről az Irán elleni átfogó gazdasági nyomásgyakorlásra helyezi át a hangsúlyt.
Közel hat hónappal az iráni konfliktus kezdete után a Trump-adminisztráció bejelentette az általa valaha bármely ország ellen végrehajtott „legpusztítóbb” gazdasági műveletnek nevezett intézkedést, szankciókkal fenyegetve meg minden olyan nemzetet, amely segít Teheránnak elkerülni a pénzügyi elszigeteltséget.
A lépésre akkor került sor, amikor a katonai csapások kudarcot vallottak Irán kapitulációjának kikényszerítésében, és a diplomáciai erőfeszítések továbbra is elakadtak.
Az olajárak meredeken emelkedtek, a Brent nyersolaj hordónkénti ára meghaladta a 94 dollárt. Eközben az amerikaiak nyolcvan százaléka úgy véli, hogy a konfliktus elhúzódik, ez a szám a republikánus szavazók jelentős részét is magában foglalja.
Az elnököt bírálatok érték szövetségesei, köztük Washington régóta partnere, Omán fenyegetése miatt is, miközben dicsérte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. A konfrontáció kérdéseket vet fel a hagyományos amerikai szövetségi rendszer jövőjével és Trump esetleges politikai következményeivel kapcsolatban a félidős választások közeledtével.
A témáról Horváth Gábor USA-szakértő, volt washingtoni tudósító beszélgetett Juhász Lászlóval a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
