Mark Carney kanadai miniszterelnök „gazdasági háborúnak” nevezte Kanada és az Egyesült Államok kapcsolatát, miután a két ország vámtárgyalásai az utolsó pillanatban kudarcba fulladtak, és Ottawa közölte, hogy az amerikai tarifákkal megegyező viszontvámokat vet ki.
Mi történt? A felek egy időben már közel álltak a megállapodáshoz, ám végül megszakadtak az egyeztetések. Carney állítása szerint Donald Trump amerikai elnök olyan rendkívüli gazdasági lépést tett, amelyet kevés vezető vállalna. Ottawa ezért a viszonvámok mellett határozott: a kanadai intézkedések pontosan az amerikai tarifák szintjét követik.
Miért most? A helyzet Trump beiktatása óta — alig másfél év leforgása alatt — folyamatosan éleződött. Az elnök ismételten vámokkal fenyegette kereskedelmi partnereit, és legutóbb az Ontario-tavat érintő intézkedések is napirendre kerültek. Kanada az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozik; a két ország közötti árumozgás értéke évente több száz milliárd dollár.
Mi a tét? A kereskedelmi konfliktusnak belpolitikai következményei is lehetnek. Az amerikai közvéleményt egyre inkább nyugtalanítják a vámok hatásai, ami a közelgő félidős választások előtt tovább ronthatja a republikánusok megítélését. Ha a demokraták többséget szereznének a képviselőházban és a szenátusban, az alapvetően megkérdőjelezhetné a jelenlegi vámpolitika fenntarthatóságát — kérdés, hogy Trump ebben az esetben is ragaszkodna-e eddigi irányvonalához.
A téma részleteiről Nagy Gábor külpolitikai újságíróval, a HVG vezető szerkesztőjével Tilajcsik Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
