Tizenkét uniós tagállam szólította fel közös nyilatkozatban az Európai Uniót, hogy vállaljon aktívabb szerepet az Északi-sarkvidéken, miközben Oroszország, Kína és az Egyesült Államok versengése egyre élesebb a térségért.
Az Északi-sarkvidék stratégiai súlya folyamatosan nő: a globális felmelegedés nyomán megnyíló új hajózási útvonalak és a régió ásványkincsei miatt egyre élesebb a verseny Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között. Szeptember 13–14-én a finnországi Rovaniemiben tartották az első Európai Sarkvidéki Csúcstalálkozót, amelyen tizenkét uniós tagállam – köztük Finnország, Dánia, Franciaország és Németország – közös nyilatkozatban szólította fel az Európai Uniót, hogy stratégiaibb és proaktívabb szerepet vállaljon az Arktiszon, és rendeljen hozzá megfelelő erőforrásokat.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint a jégtakaró visszahúzódásával és az új tengeri útvonalak megnyílásával a térség a nagyhatalmak számára egyre vonzóbbá válik, az EU-nak pedig jégtörő-kapacitásokra is szüksége lesz jelenléte megerősítéséhez. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozót lezáró nyilatkozatában hangsúlyozta: az Arktiszon zajló folyamatok nem csupán a térség országait érintik, hanem egész Európát.
Szilvási Simonnal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédjével, az „Északi-sarkvidék változó biztonságpolitikai környezete" című könyv szerzőjével Bábel Ivett beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című adásában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
teraz.sk, sme.sk, valtioneuvosto.fi
