Feszültté vált a viszonyt a szlovák kormányfő és a cseh köztársasági elnök között a NATO ötödik cikkelyének értelmezése körül. Robert Fico vasárnap úgy nyilatkozott: amíg ő vezeti a Szlovák Köztársaság kormányát, nem járul hozzá ahhoz, hogy szlovák katonák részt vegyenek „bármilyen katonai kalandban, amelyet valaki a NATO-ból provokál ki." A kijelentést Petr Pavel cseh elnök nyilvánosan visszautasította, súlyosnak minősítette.
A vita nem légüres térben zajlik. Az európai titkosszolgálatok vezetői az elmúlt hetekben arra figyelmeztettek: az orosz hadjárat intenzívebbé válhat, és a NATO elleni támadásra akár hónapokon, nem pedig éveken belül sor kerülhet. Ebbe a biztonsági helyzetbe illeszkedik Fico egyre határozottabb NATO-szkepticizmusa, amelyet saját köztársasági elnökének is korrigálnia kellett.
A kérdés tehát nem csupán belpolitikai: Fico szavai azt vetik fel, vajon egy szövetséges ország kormányfőjének nyilatkozatai mennyiben gyengítik a NATO elrettentő erejét, és hogyan olvassák ezeket a döntéshozók Brüsszelben, Washingtonban – és Moszkvában.
A biztonságpolitikai elemzők szerint a szövetség belső kohéziójának hangsúlyozása most különösen fontos: minden nyilvánosan megkérdőjelezett elköteleződés kockázatot hordoz. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a NATO, ha valóban próbára teszik, kemény választ fog adni – Putyin hiába reménykedhet az ellentmondásokban.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel Kálmán Norbert beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című adásában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
444.hu, spravy.stvr.sk, nepszava.hu, tnlive.sk
