Donald Trump dízelegyezséget kötött Vlagyimir Putyinnal, és Ukrajna elnökcseréjét sürgette – a lépés geopolitikai következményeit Tálas Péter biztonságpolitikai elemzővel tárta fel a reggeli műsor.
Trump október 9-én bejelentette: Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelt szállít a világ piacaira, novembertől 500 ezer, majd egymillió tonna következik. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma hat hónapos szankciómentességet adott; az orosz dízerre vonatkozó embargós szabályok 2027 áprilisáig nem érvényesek.
A lépés mögött a november 3-i félidős választás áll: az Egyesült Államokban a dízel ára 2025 januárja óta megkétszereződött. Trump az Ukrajna által végrehajtott orosz olajfinomító-támadásokat tette felelőssé a drágulásért, és párhuzamosan – egyelőre tisztázatlan feltételekkel – energetikai tűzszünetet is hirdetett, felszólítva Kijevet az orosz finomítók kímélésére.
Zelenszkij igazságtalannak minősítette az alkut; hatvan napos teljes tűzszünet esetén kész elnökválasztást szervezni – Moszkva eddig csupán egynapos szünetre volt hajlandó. Titkosszolgálati értesülések szerint Oroszország felgyorsítja az európai célpontok elleni merényletek előkészítését; Lengyelország orosz megrendelésre tervezett varsói gyilkossági kísérletet hiúsított meg, a lengyel miniszterelnök és a védelmi miniszter személye elleni fenyegetéseket vizsgálnak.
Tálas Péter biztonságpolitikai elemzővel, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport szakértőjével a Trump–Putyin-dízelegyezségről és az ukrán válság legújabb fejleményeiről Kálmán Norbert beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli adásában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
