Hétvégén tovább gyűrűzött az európai elégedetlenségi hullám: Franciaország és Olaszország után Németországban is tömegek vonultak utcára, és a demonstrációk több helyszínen erőszakos cselekményekbe torkolltak. Az érintett országokban a megélhetési válság, a lakhatási nehézségek és a közszolgáltatások problémái közös nevező.
Az elégedetlenségi hullám a saját ügyükért tüntető fiataloktól indult, majd megélhetési válság elleni demonstrációvá szélesedett, és végül erőszakos cselekményekbe torkollott. Radikális politikai erők egyre aktívabban igyekszenek ezeket a feszültségeket kihasználni, megkérdőjelezve nemcsak az egyes kormányok politikáját, hanem magát a fennálló politikai és gazdasági rendet is.
Szakértők figyelmeztetnek: a tüntetéshullám a mérsékelt politikai erőket veszélyeztetheti, miközben a szélsőséges tömörülések az elégedetlen szavazók megnyerésével profitálhatnak. A fiatalok különösen aktívan vesznek részt a tüntetéseken; fogékonyságuk a radikális üzenetekre és elfordulásuk a hagyományos demokratikus eszközöktől hosszabb távon kockázatot jelent. Több érintett ország fontos választások előtt áll, ami tovább növeli a kialakult helyzet politikai tétjét.
Arról, hogy mi áll az egyre több európai országot érintő elégedetlenségi hullám mögött, Techet Péter külpolitikai szakértővel, a bécsi Dunarégió és Közép-Európa Intézet kutatójával Tilajcsik Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni
