Friedrich Merz német kancellár Ukrajna támogatását a következő hosszú távú uniós költségvetési megállapodás feltételévé tenné.
A tárgyalás két szálat érint: Ukrajna rövid távú finanszírozási szükségletét és a 2028-ban induló hétéves uniós ciklust. Merz azzal érvel, hogy Ukrajna támogatása közös európai biztonsági érdek, és a terhekből minden tagállamnak részt kellene vállalnia.
Négy tagállam ellenezte a két kérdés összekapcsolását: Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária. Robert Fico zsarolásnak nevezte a kancellár lépését, és vétóval fenyegetett. Magyar Péter kerülte a zsarolás kifejezést, és Magyarország költségvetési korlátaira hivatkozott.
A két álláspont hangnemben különbözik, de következtetésben azonos: mindkét fél elutasítja az összekapcsolást. Ma Dublinban az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek informális tanácskozásán ez a kérdés is napirendre kerül.
A vita összefügg a kohéziós alapok és az agrártámogatások körüli alkuval is, amelyek szintén a következő ciklus tétjei. Azok az országok, amelyek sürgetik Ukrajna finanszírozását, azzal érvelnek, hogy ez közös biztonsági érdek.
Az ellenzők azt hangsúlyozzák, hogy saját költségvetésük nem bír el újabb kötelezettségvállalást. A kérdés az, milyen kompromisszum lehetséges: a két ügy szétválasztása, egyes tagállamok mentessége, vagy egy szélesebb alku.
Arról, hogyan oldható fel az uniós tagállamokat megosztó vita Ukrajna finanszírozásáról, Arató Lászlóval, brüsszeli tudósítóval Juhász László beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.
